Mit jelent az, hogy közel 0 energiaigényű egy épület?

A 2010/31/EU irányelv alapján 2022. június 30. után már csak közel 0 energiaigényű épület vehető használatba. De mit is jelent ez a valóságban? Miben kell változtatni ez eddig alkalmazott építési szokásainkon?

Milyen energetikai besororlásnak kell megfelelni?

Épületeinket energetikai osztályokba soroljuk. Ahhoz, hogy közel 0 energiaigényű épület besorolást kapjunk, BB vagy annál magasabb kategóriába kell kerüljön az épület.

Besorolás	Százalékos viszony	Minőségi osztály szöveges jellemzése
AA++	<40	Minimális energiaigényű
AA+	40-60	Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú
AA	61-80	Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb
BB	81-100	Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő
CC	101-130	Korszerű
DD	131-160	Korszerűt megközelítő
EE	161-200	Átlagosnál jobb
FF	201-250	Átlagos
GG	251-310	Átlagost megközelítő
HH	311-400	Gyenge
II	401-500	Rossz
JJ	>500	Kiemelkedően rossz

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. melléklete – Épületenergetikai minőség szerinti besorolás

A százalékos viszony a következő arányszámot jelenti:

1 m²-re eső energiafogyasztás kWH-ban / a követelményérték szerinti maximális energiafogyasztás értéke.

Azaz, ha éppen annyi az épület energiafogyasztása, mint amennyit a jogszabály maximálisan enged, akkor 100% lesz a százalékos viszony. Ha az épületünk a megengedett energiafogyasztásnál kevesebbet fogyaszt, akkor 100%-nál kevesebb lesz az érték. Ha többet fogyasztunk a megengedettnél, akkor 100% fölé nő az érték.

Hogyan teljesíthető mindez?

Ahhoz, hogy a BB energetikai besorolást elérjük, a 7/2006-os TNM rendeletben meghatározott komplex energetikai vizsgálatnak kell alávetni az épületet. Több szempontot kell egyidejűleg vizsgálni:

épülethatároló szerkezetek együttes hőszigetelő képessége
épület fajlagos hővesztesége
minimum 25%-ban megújuló energia használata
épület energiafelhasználásának mértéke

Az épület energetikai rendszerét átgondolva hol nyerhetünk vagy veszíthetünk sok energiát?

A tervezéskor ezek alapján különös hangsúlyt kell fordítani a következőkre:

építészeti tervezés részéről: alaprajzi kialakítás, épület tömegének kialakítása és tájolás
épületgépészeti oldalon: hűtés-fűtés és lakásszellőztetés kialakítása, napelem, napkollektor használata

Ügyelni kell arra, hogy a tervezett és a kivitelezett épület közötti eltérés miatt nehogy véletlenül a 100%-os arány fölé kerüljün az épület (hiszen a használatba vételkor igazolni szükséges az energetikai besorolást), ezért érdemes kicsit biztonságosabban a minimális követelményszint fölé tervezni.

Építészeti tervezés

Hőszigetelés

A külső szerkezeteinkre – pl. fal, födém, tető, padló – külön-külön is vonatkoznak hőtechnikai előírások, illetve együttesen is.

Ha külön-külön nézzük, akkor jellemzően a falazaton 15-30 cm, a tetőtérben - födémen 25-30 cm, talajjal érintkező padlószerkezeten 12-20 cm hőszigetelést kell elhelyezni.

Nagyon fontos a csomópontok gondos hőszigetelése, mint pl. födém és fal találkozása, falazat lábazati hőszigetelése, ablakok beforduló hőszigetelése, nyílászárók feletti áthidalók kiemelt hőszigetelése. Amennyiben nem figyelünk ezekre a részletekre, hiába hőszigeteljük a felületeket a megadott mértékben, az épület egésze nem fog megfelelni az energetikai előírásnak.

De nem csak az előírások miatt kell alaposan megtervezni ezeket a részleteket. Kellemetlen károkat is okozhatnak a nem jól szigetelt csomópontok, mint pl. a mennyezet és fal kapcsolatánál, ablak környékén megjelenő penészedés.

Párazárás

Az épületben felhalmozódó pára nagyon sok energiát tárol, ezért amennyiben a párát kiengedjük a szabadba, rengeteg energiát veszítünk.

Ezért fontos a megfelelő párazárás kialakítása.

Tégla falazatoknál ezért mindkét oldalt vakolni szükséges a hőszigetelés felhelyezése előtt. A gyártók kétoldali vakolattal ellátott falazatra vállalják csak a megadott hőátbocsátási értékeket.

Ezt sajnos nagyon sokszor kihagyják az építkezéseken, amivel rontják az épület betervezett hőtechnikai jellemzőit!

Tetőtér vagy könnyűszerkezetes födém esetén (pl. fa födém) a párazáró rétegrendet felületfolytonosan kell végigvezetni. A párazáró fóliát a csatlakozó falazathoz, illetve tetőablakokhoz párazáró módon kell csatlakoztatni!

Nyílászárók beépítésénél a közel 0 energia igényű épületeknél nem elegendő a purhabos kitöltése a nyílásoknak, hanem párazáró fólia alkalmazása is szükséges, melyet a kapcsolódó falazatra fel kell vezetni.

Nyílászáró

A közel 0 energiaigényű épületeknél jellemzően már csak a három rétegű üvegezéssel ellátott nyílászárók felelnek meg az előírásoknak. A beépítésüknél pedig a már említett párazáró fólia alkalmazására kell gondot fordítani.

Azt is át kell gondolni, hogy hova helyezzük a falszerkezeten belülre a nyílászárót.

Amennyiben vastag hőszigetelést alkalmazunk, hőtechnikailag a legszerencsésebb, ha a hőszigetelés síkjába kerül a tokszerkezet.

Amennyiben a tégla vagy beton vonalába építjük a nyílászárót, akkor körültekintően kell befordítani mint a 4 oldalon a hőszigetelést, hogy elkerüljük a kellemetlen hőhidakat és ezáltal ne penészedjen a nyílászáró környéke.

A redőnyök környékén a hőszigetelés anyagválasztása kiemelt jelentőségű, hiszen itt a rendelkezésre álló hőszigetelési vastagság jelentősen csökken. Ezeken a helyeken javasolt alacsonyabb hőátbocsátási tényezőjű hőszigetelést elhelyezni, pl. PIR hőszigetelést.

Tájolás, épületkubatúra

Délre tájolt nagyobb felületű nyílászárókkal ősztől tavaszig jelentős energianyereséget érhetünk el. Nyáron azonban gondoskodni kell a túlmelegedés elleni védelemről, azaz az árnyékolásról.

Az épület tömegképzését tekintve annál energiahatékonyabb tud lenni egy épület, minél kevesebb az épület lehűlő felülete a térfogatához képest. Egyszerű példán érzékeltetve pl. ha egy 150 m2-es nettó alapterületű épületet kizárólag földszintesre építünk, akkor ennek rosszabb lesz az épületenergetikai tulajdonsága, mintha egy 2*75 m2-es földszint + emeletes épületet alakítunk ki.

Épületgépészeti tervezés:

A gépészeti tervezés során ki kell választani a fűtés-hűtés módját.

Egyre elterjedtebbé válik a hőszivattyús hűtés-fűtés. Hiszen a levegő-víz hőszivattyúk, - valamint a ma már ritkábban alkalmazott talaj-víz hőszivattyúk - a föld, illetve a levegő energiáját hasznosítva termelnek energiát.

Előnyei a gázüzemű kazánokhoz képest:

kisebb az épület energiafelhasználása
nemcsak a fűtés oldható meg, hanem a nyári túlmelegedés idején a hűtés is
alkalmazásukkal teljesíthetővé válik a közel 0 energiaigényű épületekre vonatkozó minimum 25%-os megújuló energiatermelés követelménye

Napelem:

Már a megújuló épületek esetén is egyre gyakoribb a napelem alkalmazása, mely a nap hőenergiáját használja fel áramtermelésre. Természetesen a napelem alkalmazásával is megújuló energiaforrást lehet bevonni.

A napelem és a hőszivattyű kombinálásával elérhető akár az is, hogy az épület teljes mértékben kitermeli a saját áramigényét.

Mindkettő rendszer 8-10 év alatt megtérülő beruházás.

Szellőztető rendszer:

A közel 0 energiaigényű épület esetén ahogyan már korábban említettük, a teljes párazárás a cél. Ezáltal a felgyülemlő pára energiáját az épületen belül tartjuk. Azonban ennek a hátulütője, hogy nagyon sok pára felhalmozódik az épületben, ami penészedéshez, épületszerkezeteink és egészségünk károsodásához vezet.

Amennyiben állandó ablaknyitással, azaz természetes szellőztetéssel szeretnénk a felesleges párától megszabadulni, az nagyon nagy energiaveszteséggel jár. Tudni kell, ahhoz hogy megfelelő levegőminőség legyen a beltérben, óránként 10 percig tartó teljes ablaknyitással kellene szellőztetni.

A gépi szellőztetés nemcsak energianyereséggel jár, de hozzájárul lakásunk egészséges klímájához (por, pollenmentes levegő), és védi a penészedéstől, nedvesedéstől az épületszerkezeteinket.

További megújuló energiaforrások használata az épületeinken:

Napkollektor

A napkollektor a nap energiájának segítségével a használati melegvíz előállításában vesz részt.

Talajkollektoros levegő előmelegítés

A szellőztető rendszer energiafelhasználása tovább csökkenthető, amennyiben talajkollektort alkalmazunk. Ilyenkor a talajba fektetett csövön keresztül érkezik a légkezelőpgéphez a friss levegő, mely így téli hidegben előfűtött a talaj hője által, nyáron pedig előhűtött levegőt vezet az épületbe.

Ahogy látható, a mai korszerű, a jogszabályi előírásoknak megfelelő épület összetett tervezést és kivitelezést igényel. Az épület egészének működését kell vizsgálni, és nem csak egy-egy részletét.

Nagyon sok lehetőség van ma már a megújuló energiaforrások használatára, mely nem csak környezetbarát technológiák alkalmazását jelenti, de anyagilag is megtérülő beruházáshoz vezet.

Cégünk, a C3 Technik Studio Kft. a közel 0 energiaigényű épületek kialakításában a megfelelő szellőztetési rendszer kiválasztásával tud hozzájárulni. Segítünk ügyfeleinknek az első alaprajzi vázlatoktól a beüzemelésig tartó folyamat során a legmegfelelőbb megoldást kiválasztani és beépíteni. A kiemelkedő svéd minőségű Lindab termékek alkalmazásával megbízható, jól működő rendszer alakítható ki.

Nem pusztán terméket árulunk, megoldást és rendszert kínálunk!

Milyen következménye lehet, ha az épület nem teljesíti a követelményeket?

Összhangban az EU vonatkozó irányelveivel 2022. június 30-át követően kizárólag olyan új épületek használatbavételére kerülhet sor hazánkban is, amelyek megfelelnek a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményszintnek, hívta fel figyelmünket dr. Récsényi Attila ügyvéd, a Récsényi Ügyvédi Iroda vezetője. Tekintettel arra, hogy jogi előírások kifejtése meghaladná jelen írás kereteit, így azok számára, akiket érdekel, hogy milyen épületekre vonatkozik a szabályozás, hogy miért fontos a határidő betartása és milyen következménnyel járhat annak elmulasztása, annak ajánljuk szíves figyelmébe a Récsényi Ügyvédi Iroda ezzel kapcsolatos blogbejegyzését.

Kategória: Egyéb, Szellőztetés