Hogy jut be a lakásba a levegő, ha nem az ablakot nyitjuk ki?
Sokakban felmerül a gondolat, hogy ha nem akar óránként 10 percet szellőztetéssel tölteni még éjjel is, hogy friss, egészséges életteret biztosítson a családja számára, akkor hogyan is juttason friss levegőt a helyiségekbe?
Hol mennek a vezetékek? Falban? Padlóban? Födémben? Mekkora helyet foglal? Milyen anyagú ez egyáltalán? Mi alapján állítsam össze az anyaglistát, a bevásárlókosaram?
A légkezelőgép méretezése után a következő mérföldkő a légcsatornarendszer kiválasztása.
Persze a válasz nem egyszerű, hiszen minden eset más és más. Mégis itt is lehet találni sorvezetőt a kérdések megválaszolásánál.
Hát kezdjük az elején.
Hol menjenek a vezetékek?
Mehetnek a vezetékek padlóban, mennyezetben, falban egyaránt.
A leggyakoribb verzió, hogy a levegőt felülről vezetjük a helyiségbe. Ha van rá helyünk, akkor álmennyezetben is elhelyezhetjük az elemeket, ekkor legalább 12 cm nettó helyigénnyel kell számolni. Ennyivel lesz kisebb a belmagasság.
Ha nem szeretnénk álmennyezetet, és még időben elhatároztuk a dolgot a statikussal egyeztetve, akkor be lehet betonozni az elemeket a monolit vasbeton födémbe is. Ha a helyiségek felett van lehetőség, sokan a padlástérben vezetik a csatornahálózatot, és elkészítik az áttöréseket a helyiségek irányába.
Amennyiben a padlóban vezetjük a csövezést, azt be kell betonozni az aljzatbetonba, és megfelelő dobozok segítségével padlórácsot lehet elhelyezni a helyiségben. Ekkor a padlórács kiválasztásánál ügyelni kell, hogy az lépésálló legyen, hiszen ha mi nem is, a gyerkőc tuti azon fog ugrálni.
Könnyűszerkezetes falban is elhelyezhető egyszerűen a csövezés, de akár téglafalba is bevéshető. Ez azért kevésbé jellemző megoldás, mert elég nagy a munkaigénye, és sokat kell vésni, javítani, de megoldható.
Azaz a feladatunk a döntésnél először is meghatározni, hogy mi lenne számunkra az optimális? A befúvás, elszívás mely felületről történjen, hogy állunk a belmagassággal? Fel tudjuk-e vállalni, hogy a teljes helyiségben álmennyezetet alakítsunk ki, vagy vezessük csak falsarkokban, meghatározott területeken alkalmazva álmennyezetet? Vagy lehetőségünk van a padlástér ilyen irányú kihasználására?
Milyen anyagú a rendszer?
Két típusát különböztethetjük meg a családi házaknál a rendszernek:
- Safe rendszer – kör keresztmetszetű légcsatorna rendszer
- InDomo rendszer – komplett integrálható rendszer, vékony flexibilis csöves, osztódobozos kialakítással
A légcsatorna hálózat a légkezelőgéptől spirálkorcolt légcsatornával indul. Kör keresztmetszetű viszonylag nagyobb (160-200mm átmérőjű) csővezetékekkel indulhatunk el.
Ezek a csővezetékek egyrészt a külső tér felé vezetnek, azaz a használt levegő kifúvás, és a friss levegő beszívása is ezeken keresztül történik. Valamint a belső tér felé induló elszívócsatorna és befúvó légcsatorna is ezeken a kör spirocsöveken keresztül indulnak el.
A kérdés, hogy mikor váltsunk a vékonyabb flexibilis műanyagcsöves hálózatra – InDomo rendszerre? Váltsunk-e át egyáltalán?
- Padlástérben vezetett hálózat
- amennyiben nem zavaró a nagy keresztmetszet, akkor ilyenkor jellemzően maradunk a Safe rendszernél, azaz a vastagabb légcsatorna keresztmeteszeteknél, mert némileg olcsóbb a kialakítása, és nem fogják az egész padlásteret elfoglalni. Ebben az esetben azonban ügyelni kell a megfelelő hőszigetelésről, hiszen a légcsatorna nem hűlhet át.
- Ezért sok esetben a padlástérben is az InDomo csillagpontos rendszer mellett döntünk, melyet a hőszigetelés alá helyezünk el.
- Álmennyezetben vezetett hálózat
- ha a teljes alapterületen lehetőségünk van álmennyezet kialakítására, akkor válasszuk az InDomo rendszer, hiszen sokkal egyszerűbb a kialakítása, kisebb a helyigénye, egyszerűen tervezhető rendszerről van szó, amely kifejezetten a családi házas felhasználásra lett tervezve.
- Falsarokban vezetett hálózat
- jellemzően akkor Safe rendszert alkalmazunk, hiszen egy-egy nagyobb keresztmetszetű csatornát rejtünk az elburkolt rész mögé.
- de mehetnek itt is InDomo vékony flexibilis csövek is. Hiszen akár lakáson belül is eloszthatjuk, hogy fürdőben, közlekedőben alacsonyabb belmagassággal számolunk, de a szobákban, lakóterekben egy-egy vonalon érkezik a befújásig az InDomo vezeték.
- Padlóban vezetett hálózat
- Ilyenkor egyértelműen az InDomo rendszert kell alkalmazni, hiszen ez a rendszer úgy lett megtervezve, hogy bebetonozható legyen.
- Födémben vezetve
- mindenképpen InDomo rendszert használjunk, hiszen ennek minden eleme bebetonozható, és kis vastagságával nem növeli feleslegesen a vasbeton födém vastagságát.
Milyen elemekből áll az InDomo rendszer?
A spirálkorcolt légcsatornával minden szintre elvezetjük a megfelelő mennyiségű levegőt. A feladat innentől ezt szétosztani a helyiségek irányába.
A szintosztó dobozok feladata ezt az osztást elvégezni. Innentől fogva az egyes helyiségekben elhelyezett légszelepekig már a vékony műanyag flexibilis cső szállítja a levegőt. Két méretben kapható a rendszer: 63mm és 76 mm belső átmérővel. A kisebb keresztmetszeten 30 m3/h vezethető át, míg a nagyobb vezetéken 50m3/h. A helyiségek méretezése után így eldönthető, hogy melyik helyiség irányába hány darab vezeték induljon.
A helyiség légszelepéhez ismét be kell építeni egy csatlakozó dobozt, mely feladata egyrészt a meghatározott számű felxicső fogadása, valamint a légszelep csatlakoztatása.
Az InDomo rendszer gyakorlatilag ezzel el is végzi minden funkcióját.
Van helyem és lehetőségem mindkét rendszer használatára is? Mik az előnyök és hátrányok egymáshoz képest?
Ha nyugodtan szeretnél aludni, és éjszaka nem szellőztetéssel töltenéd az idődet, barátkozz velünk a szellőztető rendszerekkel továbbra is. Ismerkedj meg a lehetőségeiddel. Ha még mindig bizonytalan vagy, keresd fel szakértőinket. Segítünk kiválasztani a számodra legideálisabb megoldást!
